A ketogén diéta napjaink egyik népszerű fogyókúrás módszere. A diéta lényege a magas zsírbevitel és a szénhidrátok mennyiségének drasztikus lecsökkentése annak érdekében, hogy a test cukor helyett a zsírok elégetésével fedezze energiaszükségletét. Egyszerű módnak tűnik a zsírégetésre. De vajon egészséges is? Eláruljuk a veszélyeit!

A ketogén diéta onnan kapta a nevét, hogy a test az alacsony cukor és magas zsírbevitel hatására a zsírokat használja energiaforrásként, melyeket a test ketonokká bont le. Ezt nevezzük ketózisnak. A módszert eredetileg epilepszia kezelésére fejlesztették ki, manapság azonban már a fogyókúrázók körében is nagy népszerűségre tett szert.

Ám vannak veszélyei is, melyekről nem árt tudni, mielőtt belekezdenél.

Keto flu

A keto flu, azaz keto influenza egy olyan állapot, melynek semmi köze nincsen az influenzához, bár a tünetek hasonlóak. A cukor megvonása és az átállás a zsírokból nyert energiára nem könnyű folyamat a test számára. Ezt az állapotot fejfájás, gyengeség, hányinger, szédülés és székrekedés kísérheti. Általában néhány hét alatt elmúlnak a panaszok, de mindvégig fontos, hogy ügyelj a kellő folyadékbevitelre, és ásványi anyagokban, különösen nátriumban és káliumban gazdag élelmiszereket fogyassz.

Vitamin- és ásványianyag hiány

Legfontosabb vitamin- és ásványi anyag forrásaink a zöldségek és gyümölcsök. Ám mivel ezek többsége szénhidrátban is gazdag, a keto étrendben nincsen helyük. Így eleshetsz sok fontos vitamintól és ásványi anyagtól. Ha keto diétát folytatsz, érdemes kálium, magnézium, kalcium, B, C és E-vitamin, valamint omega-3-zsírsav pótlásról gondoskodni. Emellett érdemes alacsony szénhidráttartalmú, ám tápanyagokban gazdag avokádót és olajos magvakat, például chia magot és lenmagot fogyasztani. Az alacsony kalciumszint miatt a csontsűrűség csökkenésének is nagyobb az esélye.

Emésztési problémák

A keto diéta erősen lecsökkenti a szénhidrátokban gazdag élelmiszerek fogyasztását. Mivel ide tartoznak a rostban gazdag zöldségek is, ezért a keto étrend elégtelen rostbevitelhez vezethet. Ez emésztési problémákat, székrekedést okozhat. Mivel a rostok a bélflóra számára is táplálékul szolgálnak, így hasznos baktériumaink is hiányt szenvednek, ami károsan hat az immunrendszerünk működésére is. Szerencsére a rosthiány magvakkal és zöld leveles zöldségek fogyasztásával kiküszöbölhető.

Fokozott vesekő kockázat

A jelentős mennyiségű állati eredetű zsírok és fehérjék bevitele megnöveli a vesekő kockázatát. Mivel a vizelet és a vér savasabbá válik, és fokozódik a kalciumkiválasztás a vérbe, megnő a kalciumtartalmú vesekövek veszélye. Ezzel egyidejűleg a vizeletbe kiválasztódó citrát mennyisége is csökken, pedig ez is segítené a kövek megelőzését a kalcium megkötésével. Ezért annak, aki vesebetegségben szenved, nem tanácsos keto diétába kezdenie. 

Kóros vércukorszint csökkenés

Bár az alacsony szénhidráttartalmú keto étrend hasznos lehet cukorbetegség esetén, megnő a túl alacsony vércukorszint esélye is. Ha az alacsony szénhidrátbevitel túl sok beadott inzulinnal párosul, az akár életveszélyes vércukorszint eséshez, hypoglikémiához vezethet, mely gyengeséggel, zavartsággal és akár kóma kialakulásával járhat.

Ha nem vagy biztos az egészségi állapotodban, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnod magad, és konzultálnod orvossal, mielőtt keto diétába kezdenél.

A cikk folytatása: Mire jó a ketogén diéta?