Nem véletlen hogy Nápolyban már a XVII. században több mint 200 fajta tésztát készítettek, ugyanis az olaszok pontosan tudják, melyik tésztát mivel kell fogyasztani! Ismerkedj meg te is az olasz tésztát csodás világával.A tészta a világ egyetlen konyhájából sem hiányozhat, számtalan formája és elkészítési módja létezik, de tény hogy a tészta hazája Olaszország, ahol manapság több mint 500 fajta tészta található meg, és ez nem valami hóbort, hanem az olaszok pontosan tudják melyik tészta melyik szószhoz való.

Az első tészták a hiedelemmel ellentétben nem Olaszországból, hanem Kínából származnak, de Európában már az ókorban is gyakran használták a főzés során. Egyes kutatások szerint a tészta Görögországból került át Olaszországba, majd Itáliából kiindulva meghódította a világot.

A tészta eredetileg a szegények étele volt, ám amikor az 1800-as években feltalálták a villát, az olasz arisztokrácia konyháiban is előkelő helyet foglaltak el a tésztás fogások. Napjainkban az olaszok egy főre jutó 25-30 kg.-os tészta fogyasztásukkal, méltán vívták ki a pasta hazája elnevezést.

A tészták elnevezésének is nagyon fontos jelentése van az olasz nyelvben, ha pl. egy tészta elnevezése ra, vagy o-ra végződik akkor különálló, vagyis egy darabból áll tésztáról van szó.

Ha a tészta neve e-re vagy i-re végződik, akkor többet értenek rajta.

A mezzire végződő tészta azt jelenti, hogy elfelezték a tésztát, a rigate illetve a rigati jelentése hogy a tészta felszíne kissé barázdált, míg a lice vagy lici a sima tésztára utal.

A lunghe vagy lunghi tag jelentése hogy a tészta hosszabb, míg a corte vagy corti jelentése rövid.

Ugyanígy megkülönböztetik a vékony tésztát, amelyhez az ette vagy etti jelzőt használják, míg a szélesebb jelzése az elle vagy elli.

Miből készül az olasz tészta

Míg nálunk gyakran a tojással készült sima búzalisztes tésztát készítik addig az olaszoknál szinte kizárólag a durum lisztből készült tésztát fogyasztják, amely egyfajta durum darából, és vízből készül.

Bár nálunk is egyre többen térnek át a durum tésztára, mivel a benne levő szénhidrátok lassabban szívódnak fel, nem azért készítik ebből a búzából az olaszok a tésztákat, mert egészségesebb, hanem mert a magas fehérje tartalma miatt sokkal jobban lehet nyújtani és formázni a tésztát, és sokkal stabilabb a tészta szerkezete, tojás nélkül is.

Az olaszok sós vízben főzik ki a tésztát, ám velünk ellentétben nem tesznek bele olajat, és nem főzik annyira, puhára a tésztát, mint a hazai háziasszonyok.  Ennek oka pedig az, hogy amikor kifőzik a tésztát, amely még egy kicsit kemény, vagyis al dente, azonnal összekeverik a szósszal, így a tészta nem tapad össze, és a kemény tészta a szószban fog megpuhulni, vagyis a tészta felszívja a szósz vagy mártás egy részét.

És hogy miért nem híznak el az Olaszok a sok tésztától? Mert nem használnak zsíros sajtokat, és a tésztás fogásokban nagyon sok zöldséget tesznek, így a durum lisztből készült tészta a sok zöldséggel, sokkal egészségesebb, mint a mi zsíros sajtos és gyakran zsírtól csöpögő fogásaink. Ha megeszel egy kis tányér durum lisztből készült tésztát, friss paradicsom szósszal készítve, sajt nélkül, nem kell félned az elhízástól.

A milánói makaróni és a bolognai spagettit nem ismerik az olaszok

Bizony az általunk oly kedvelt milánóit és bolognait az olaszok nem is ismerik, mivel ezt a két ételt az angolok kreálták. Ennél már csak a hazai konyhákban készített ketchupos darált húsos kreáció a katasztrofálisabb.

A félreértés onnan indult el, amikor a II. világháború idején a katonák megkóstolták az olasz bolognai ragút, majd hazaérve Angliában ezt kérték a kedvenc éttermükbe, de spagettivel.  Ebben az időben sok letelepedett olasz család nyitott éttermet, és mivel sokan spagettivel vagy makarónival kérték a húsos ragút így Angliában az olasz éttermek felvették az étlapjukra a receptet annak ellenére, hogy a hideg rázta őket ettől a kombinációtól.

Olaszországban a ragu di carne alla Bolognese vagyis bolognai húsos ragút a szakácsok és szakácsnők széles metélttel tálalják, és nem vételtelenül.

Ha próbáltál már bolognai spagettit enni, akkor ismerős a folyamat, ahogy a vékony kissé csúszós spagettire próbálod a darált húst a szósszal együtt rátekerni. Hát nem egy egyszerű feladat, a végén egy adag darált hús a tányér alján marad, ugyanis az olaszok pontosan tudják, hogy melyik tésztához milyen szósz való.  Próbáld ki legközelebb a darált húsos ragút egy széles metélttel elfogyasztani, és rájössz, hogy sokkal egyszerűbb a kettőt együtt megenni.

Egy olasz nevető görcsöt kapna, ha látná, hogy mi vagy az angolok hogyan küzdenek a spagettivel és a darált húsos raguval. Ráadásul az eredeti olasz ragú nem konzerv, hanem friss paradicsomból készül, egy kevés sárgarépával, szárzellerrel, sovány marhahússal, szalonnával és fehérborral és egy kevés tejszínnel.  Az olaszok a tésztákat gyakran nem szárítva, hanem frissen készítik és használják fel, így lesz belőlük töltött, rántott, vagy sütőben sült tészta.

Melyik tészta milyen szószhoz való?

Cannelloni

Nagy vastag csőtészta, főzés nélkül megtöltve hússal vagy zöldséggel, sütőben megsütve tálalják.

Cappellini

Ez a tészta angyalhaj néven is ismert, mivel annyira vékony, hosszú tészta szálakból áll.

Levesekbe vagy egyszerű sima mártásokhoz kínálják.

Conchiglie

Kagyló formájú tészta kisebb és nagyobb méretben is készítik, töltve vagy rántva is felhasználják, de a gyümölcsös mártásokhoz is használják.

Ditaloni rigati

Kicsi rövid üreges tészta melyet levesekbe vagy pasta szószokhoz használnak fel.

Eliche

Nagy spirál alakú tészta, amely akár 7 cm hosszú is lehet, húsos mártásokhoz, de akár salátákhoz is kiváló.

Farfalline

Gyakran hívják pillangó tésztának is, formája miatt, szintén van kisebb és nagyobb méretben is, krémes mártásokhoz használják, mivel a pillangó kis szárnyai olyanok, mint két kis kanál.

Fettuce

Keskeny hosszú metélt, tejszínes lazacos vagy gombás mártások mellé kínálják.

Fusilli

Spirál alakú tészta, különböző méretekben, többnyire salátákhoz vagy sütve fogyasztják.

Gnocchi

A gnocchi olasz jelentése galuska, pedig egy kicsi kagyló formájú tésztáról van szó, amelyet gyümölcsös mártásokhoz, vagy ragukhoz tálalnak.

Lasagnelapok

10*15 cm.-es vékony tészta lapok, előfőzve vagy nyersen tepsibe lerakva és különböző mártással megtöltve használnak fel.

Lumaconi tricolore

Csiga formájú színes tészta, amely paradicsommal és spenóttal van színezve, tejszínes mártásokhoz és paradicsomos mártásokhoz is használják, mivel a kis üregekben szépen megül a mártás és a kisebb zöldség darabok is.

Makaróni

Hosszú vastag csőtészta különböző hosszúságban készül. Felfújtakhoz, és hallal készült mártásokhoz használják.

Pappardelle

Széles, de nem túlságosan hosszú metélt tészta, többnyire tejszínes ragukhoz és mártásokhoz kínálják.

Penne rigate

Ferdén vágott csőtészta, barázdált felszínnel, paradicsomos mártások és raguk mellé használják fel.

Ravioli

Töltött tésztabatyuk, gyakran töltik meg bárányból készült darált húsos raguval.

Többnyire ricottával, hússal, vagy tojással van megtöltve, főzve raguk és mártások mellé adják.

Rigatoni

Rövid, de vastag csőtészta egyenes végű barázdált felültettel.

Sütve vagy töltve is készítik

Rotelle rigate

Kisméretű kocsi kerék formájú tészta, leginkább gyümölcsös mártások mellé és sütve is fogyasztják.

Tagliatelle

Széles metélt tészta, amelyet legtöbbször fészek formában árusítanak. Többnyire kiadós tejszínes illetve húsos paradicsomos, vagy zöldséges ragukhoz kínálják.

Taglierini

Vékony metélttészta, szintén fészek formában árusítják, de ezt könnyű mártások mellé kínálják, vagy tenger gyümölcsi mellé adják.

Tortellini

A tortellini jelentése tortácska, egy kerek töltött tészta batyu, amelyet húsos, rikottás vagy tojásos töltelékkel kínálnak, levesekbe vagy salátaként.

Zitoni

Nagy közepes hosszúságú sima felszínű csőtészta. amelyet sütőben készítenek el, de raguk mellé is kínálják.